A stressz és annak előnyei

Az iskolában az ókor bronz- és vaskoráról tanultunk – na de ki tudja, talán egyszer a mi korunkat majd „műanyag- és stresszkornak” nevezik. A stressz egyszerűen a modern társadalom velejárója. A magas elvárások, a rohanó világ, a folyamatos trendváltások és a nagyvárosi zaj mind-mind hozzájárulnak hozzá. De! Bár a stressz számos negatív hatással bír, bizonyos mértékig kifejezetten hasznos is lehet a szervezet számára. Csakhogy mikor válik a stressz inkább ellenséggé, mint segítővé? Ebben a cikkben ezt a „jó stresszt” vizsgáljuk meg, és adunk gyakorlati tippeket is, hogy mit érdemes kipróbálni akut stressz esetén.

Ez a test fiziológiai és pszichológiai válaszainak összessége a külső vagy belső ingerekre, amelyeket megterhelőnek, fenyegetőnek vagy kimerítőnek érzékelünk. Akkor jön létre, amikor a test egy helyzetet fenyegetésként vagy kihívásként érzékel, és aktiválja az úgynevezett „harc vagy menekülés” reakciót. Ha a test hosszú ideig ilyen állapotban van, krónikus stresszről beszélünk, ami már nem előnyös a szervezet számára. Ennek ellentéte az akut stressz, amelyből már ki tudunk nyerni bizonyos előnyöket. Mit is tud tehát a „jó stressz”?

Talán ismerős az a furcsa érzés a gyomorban, amikor egy komoly hullámvasúton ül. Ez a teste számára is egyfajta stressz, még akkor is, ha élvezi a szédítő élményt. Ez az érzés a mérsékelt stresszre adott válaszként jelentkezik, és potenciálisan fokozhatja az agya teljesítményét. A mérsékelt stressz ugyanis erősíti az agyi neuronok közötti kapcsolatokat, javítja a memóriát és a figyelmet, és segít produktívabbnak lenni.

A Berkeley Egyetem kutatói szerint rövid stresszes események laboratóriumi patkányok agyában aktiválták az őssejteket. Ezek az őssejtek új idegsejtekké szaporodtak, ami két hét elteltével az állatok szellemi teljesítményének növekedéséhez vezetett.

Az agy jobb teljesítménye valószínűleg megmagyarázza, miért dolgoznak egyesek hatékonyabban stressz alatt. Ez gyakran akkor jelentkezik, amikor utolsó pillanatos feladatokat kell megoldani vagy szoros határidőket kell betartani. Ha Ön is ilyen típus, ezt könnyen ellenőrizheti saját megfigyeléseivel. Próbálja meg értékelni a teljesítményét azon a napon, amikor a munkában magasabb stresszhelyzetet él át. Lehet, hogy észreveszi, hogy ezekben az időszakokban koncentráltabb és produktívabb, mint a stresszmentes napokon.

A „harcolj vagy menekülj” reakció, amely a stressz hatására jön létre, az a célja, hogy megvédjen bennünket sérülésektől vagy más veszélyektől. Érdekes, hogy az alacsony dózisú stresszhormonok még a fertőzések ellen is védelmet nyújtanak. A mérsékelt stressz serkenti az interleukin nevű kémiai anyag termelését, amely gyors támogatást ad az immunrendszernek, így segít megvédeni a szervezetet a betegségektől. Ezzel szemben a krónikus stressz csökkenti az immunitást és növeli a gyulladást.

Na, ez már izgalmas! Az interleukinek egy fehérjecsoport, amelyek kulcsszerepet játszanak az immunrendszer szabályozásában. Olyan jelzőmolekulák, amelyek lehetővé teszik a kommunikációt a különböző fehérvérsejtek (immunsejtek) és más sejtek között a testben. Minden egyes interleukin specifikus feladattal bír: például támogatja az immunsejtek növekedését és aktivációját, koordinálja az immunválaszt fertőzésekre és gyulladásokra, vagy segíti az ellenanyagok képződését. Egyszerűen fogalmazva, ezek a molekulák az immunrendszer kulcsfontosságú karmesterei — ha nem lennének, a rendszerünk káoszba fulladna.

Amikor egy problémával vagy helyzettel kell szembenéznünk, az komoly stresszt jelenthet. Ugyanez a mechanizmus működik a betegségeknél vagy az oltásoknál is. Az első találkozáskor a test még bizonytalan lehet, összezavarodik. De a második influenzánál már pontosan tudja, mit és hogyan kell tennie. Ez bármilyen más eseményre is igaz. Ha a szervezet olyan helyzeteknek van kitéve, amelyek nem megszokottak, az agy megtanul nagyobb ellenálló képességet kialakítani a jövőre nézve. És ebben az esetben a stressz valójában erősítette Önt. De hogyan kezelhetjük ezeket a helyzeteket a leghatékonyabban?

Van néhány gyakorlati tippünk, amit nyugodtan kipróbálhatsz akár már most:

A meghosszabbított kilégzés az egyik legegyszerűbb és leggyorsabb segítség stresszes helyzetekben. A gyors megkönnyebbüléshez elég annyi, hogy a kilégzés hosszabb legyen, mint a belégzés. Például: belégzés 4 ütemre, légzésvisszatartás 7 ütemre, kilégzés 8 ütemre. A légzés kiváló elsősegélyes eszköz, hiszen mindig veled van.

A második hasznos légzőgyakorlat az úgynevezett „dobozlégzés”. Ennél a technikánál a belégzés, kilégzés, valamint a köztük lévő légzésvisszatartás is egyaránt 4 másodpercig tart. Így néz ki a gyakorlat: belégzés 4 ütemre, légzésvisszatartás 4 ütemre, kilégzés 4 ütemre, majd ismét légzésvisszatartás 4 ütemre.

Az akut stressz oldásában a tudatos jelenlét (mindfulness) technikája is hatékony segítség lehet. Ennek lényege, hogy figyelmünket eltereljük önmagunkról, és egy külső dologra összpontosítunk. Kipróbálhatja az 5-4-3-2-1 módszert, amelyhez elég csak körülnézni, és tudatosan megfigyelni:

5 dolog, amit lát

4 dolog, amit meg tud érinteni

3 dolog, amit hall

2 dolog, amit érez

1 dolog, amit meg tud kóstolni

Ha ez elsőre túl bonyolultnak tűnik, akkor próbáljon meg csak egy érzékszervre koncentrálni – például a látására –, és keressen minél több azonos színű tárgyat a környezetében. Ez egy egyszerűbb, de nagyon hatékony módja annak, hogy az elméjét elterelje a stresszről.

A következő tipp már némi gyakorlást igényel, de ha elsajátítjuk, bárhol alkalmazható. Ez az úgynevezett Jacobson-féle progresszív izomrelaxáció. A technika lényege az izmok megfeszítése és ellazítása, légzéssel kísérve. Általában öt ütemen át tartó belégzéssel kezdődik, miközben a kiválasztott izomcsoportot fokozatosan megfeszítjük — enyhe szorítástól a saját maximumunkig. Ezt követi a lassú ellazítás és a kilégzés. Ígértünk gyakorlati példákat is, ezért küldünk egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=6U3C_uhKfUc

A fent említett technikákon túl kipróbálhatja a meditációt, a relaxációs zenét fülhallgatóval, valamint a gyógynövényeket és gyógyteákat is. Nyugtató hatásukról ismert például az orbáncfű, a citromfű, a komló vagy a macskagyökér – mind megtalálhatók a Stress Free termékünkben.
Szóval: kevesebb stressz, több nyugalom!