Az omega‑3 zsírsavak elengedhetetlen alkotóelemei minden sejt membránjának. Különösen gazdagok DHA‑ban az agykéreg, a retina, a herék és a spermiumok. A szervezet azonban nem képes ezeket hatékonyan előállítani, ezért táplálkozás útján kell biztosítani a bevitelüket.

Mindig célszerű étkezéssel együtt fogyasztani a jobb felszívódás érdekében, de nem számít, hogy reggel, délben vagy este történik. Ami a kúrát és a teljes szedési időt illeti, a kiegészítés egész évben korlátozás nélkül alkalmazható.

Mind az omega‑3, mind az omega‑6 zsírsavak hosszú szénláncú, többszörösen telítetlen zsírsavaknak számítanak. Kémiai szerkezetük és az első kettős kötés helye különbözteti meg őket, de ez nem a leglényegesebb. A fontos az, hogy anyagcseréjük és funkcióik eltérőek, és gyakran ellentétes fiziológiai hatásokat gyakorolnak, ezért kiemelten fontos az egyensúlyuk a táplálkozásban. Bizonyos omega‑6 zsírsavak már nagyon kis mennyiségben is biológiailag aktívak, de nagyobb mennyiségben hozzájárulhatnak allergiás és gyulladásos problémákhoz, különösen érzékeny egyéneknél. Az omega‑6 zsírsavakban gazdag étrend így a szervezetet pro‑gyulladásos állapotba tolhatja, további negatív hatásokkal. A halak vagy halolaj fogyasztása révén bevitt EPA és DHA (omega‑3) részben helyettesítheti az omega‑6 zsírsavakat a sejtek membránjaiban, és így részben mérsékeli az omega‑6 negatív hatását. Ezért kiemelten fontos az omega‑6 és omega‑3 zsírsavak bevitelének megfelelő arányának fenntartása. Ma a nyugati étrendben az ω‑6 és ω‑3 zsírsavak aránya nagyjából 10:1 és 20:1 között mozog, az ideális 4:1–2:1 helyett.