Blog
A nőknek más biohacking-protokollokra van szükségük, mint a férfiaknak?
A biohackinggel és a hosszú élettel kapcsolatos protokollok nagy része kifejezetten férfiakra lett tervezve. A nők az orvosi kutatásokban korábban – és sajnos máig is – gyakran háttérbe szorulnak.
Tovább a tartalomhoz
Hogyan hat az alkohol a szervezet hormonjaira és neurotranszmitterjeire?
Megveszem Az alkohol az egyik legrégebben ismert pszichoaktív szer, amelynek hatása a szervezetre rendkívül összetett. Hormonális és neurotranszmitter szinten is számos folyamatot indít be, amelyek befolyásolják a hangulatot, viselkedést, energiaszintet és regenerációs képességet. Miért érezzük magunkat alkohol után lassabbnak, bátrabbnak vagy éppen ellazultnak? Nézzük meg közelebbről! A GABA segíti a relaxációt, és csillapítja az idegrendszer működését Az alkohol fokozza a GABA (gamma-aminovajsav) neurotranszmitter aktivitását, amely az agy fő „fékezője”. A megnövekedett GABA -szint ellazultságérzetet vált ki, enyhíti a szorongást és nyugtatja az idegrendszert. Ezért érezzük magunkat az első kortyok után gyakran kellemesen megnyugodottnak. Ezzel szemben a GABA túlzott stimulációja lassítja a reflexeket, rontja a koordinációt, és csökkenti a tiszta gondolkodás képességét. Ez magyarázza, miért nehéz néhány pohár után megőrizni az egyensúlyt vagy koncentrálni. A GABA-t gyakran a glutamát, az agy fő serkentő neurotranszmitterének ellentéteként írják le A glutamát gátolja a memóriát és a gondolkodást Amikor az alkohol eléri a glutamát-receptorokat, blokkolja azokat, ami lassítja az agyi jelátvitelt. A glutamát és a GABA neurotranszmitter közötti egyensúly felborulása befolyásolja a memóriát, a gondolkodást és a megfelelő reakcióképességet. A receptorokon tapasztalható glutamát-hiánnyal együtt ez a kiegyensúlyozatlanság magyarázza, hogy miért tapasztalhatunk az adott estéről memóriazavart, az úgynevezett „blackout”-ot. A dopamin: jutalom és a függőség kockázata egyszerre A dopamin kulcsszerepet játszik az agy jutalmazási rendszerében, amely felelős az örömérzetért és a motivációért. Az alkohol fokozza a dopamin felszabadulását, ami rövid távon eufóriát és kellemes élményeket vált ki, ezáltal ösztönözve a további alkoholfogyasztásra. Ez a mechanizmus azonban növeli a függőség kockázatát, mivel az agy elkezdi az alkoholt a gyors és könnyen elérhető boldogságérzettel, az úgynevezett gyors dopaminnal társítani. Hosszan tartó alkoholfogyasztás esetén a dopaminreceptorok érzékenysége csökken, ami apátiához, depresszióhoz, valamint az alkohol iránti függőség kialakulásához vezethet, amikor az alkohol válik az egyetlen dopaminforrássá. A gyors dopamin nemcsak az alkoholhoz való függőség kockázatát növeli. Az ízekért a ghrelin hormon felelős A ghrelin, vagyis az „éhséghormon” kulcsfontosságú az étvágy és az anyagcsere szabályozásában. Az alkoholfogyasztás növeli a ghrelin szintjét, ami erőteljesebb éhségérzetet vált ki, és gyakran ellenállhatatlan vágyat a magas kalóriatartalmú, különösen zsíros és sós ételek iránt. Így az alkohol üres kalóriái mellé könnyen társulhat egy adag sültkrumpli vagy más gyorséttermi fogás, ami már komoly kalóriaterhelést jelent. Szerotonin és az érzelmi ingadozások A szerotonin, gyakran a boldogsághormonnak nevezik, egy másik neurotranszmitter, amelynek szintjét az alkohol rövid távon emeli. Ennek köszönhetően az ember kezdetben örömöt, eufóriát, nyitottságot és jobb hangulatot élhet meg, lazábbá és társaságkedvelőbbé válhat. Amikor az alkohol kiürül a szervezetből és hatása elmúlik, a szerotoninszint hirtelen leesik, ami jelentős hangulatingadozásokat, szorongást vagy depressziós tüneteket okozhat. Ezt gyakran nevezik „alkohol utáni depressziónak” vagy „társasági másnaposságnak”. A stresszhormon kortizol Az alkoholfogyasztás paradox módon fokozza a kortizol termelését, amely a stresszre adott válaszokért felelős hormon. Bár rövid távon az alkohol ellazult állapotot idéz elő, a megnövekedett kortizolszint hozzájárulhat szorongáshoz, stresszhez és a szervezetben zajló gyulladásokhoz. Hosszan tartó magas kortizolszint pedig inzulinrezisztenciához, elsősorban hasi zsírpárnák növekedéséhez, gyengébb regenerációhoz és legyengült immunrendszerhez vezethet. A kortizol a mellékvesékben termelődik, és egy szteroid hormon. A természetes opiátok, az endorfinok Az alkohol serkenti az endorfinok felszabadulását, amelyek a szervezetben fájdalomcsillapítóként működnek és jólétérzetet keltenek. Éppen ezeknek köszönhető, hogy az alkohol fogyasztása lazultságot, általános nyugalmat idéz elő, és átmenetileg csökkenti a fájdalomérzékenységet. Ha például egy klubban megbotlasz és beütöd a térded, inkább nevetni fogsz rajta, mint hogy a fájdalommal foglalkozz. Sajnos ez a hatás nem tart örökké – amint az endorfinok szintje visszaesik, megjelenhet nemcsak a fizikai, hanem az érzelmi rossz közérzet is, amely gyakran kíséri a másnaposságot. Ezzel majd legközelebb foglalkozunk. Az alkohol negatív hatásainak enyhítésére a szervezetben nyúljon hatékony Flow-támogatókhoz.👇 Megnézem Megnézem Megveszem
Tovább a tartalomhoz
Alváshigiéne és szokások a pihentetőbb alvásért
Megveszem A napok egyre rövidülnek, és hamarosan elérkeznek az év legrövidebb napjai. Valószínűleg egyetért abban, hogy ezekből a napokból a lehető legtöbbet kell kihozni. Ami pedig még fontosabb – hogy megfelelően kipihenje magát.A sötétebb időszak több mesterséges világítást jelent. Az óraátállítás, a hajnali félhomály vagy a délután négykor már beköszöntő sötétség mind-mind kihívást jelentenek. Hogyan kerekedjen felül ezeken?Próbálja ki az alábbi tippeket, amelyek segítenek minőségi alvási rutint kialakítani, és támogatják, hogy minden napból a maximumot hozhassa ki. 1. Napi természetes fény 30 percen belül az ébredést követően Ideális, ha rögtön ébredés után tesz egy rövid sétát, 10-15 perc is elegendő. Ha van kutyája, akkor ezt már meg is oldotta. Ha pedig nincs, elég, ha kinyitja az ablakot, és kiteszi magát a fénynek, esetleg a napsugaraknak.A fény és a friss levegő jelzi a szervezetnek, hogy új nap kezdődik, és a természetes fény beindítja a cirkadián ritmusát. A cirkadián ritmus egy biológiai ciklus, amely testünk különböző folyamatait szabályozza. Körülbelül 24 órás periódusú, és feladata, hogy összehangolja a test működését a nappal és az éjszaka váltakozásával. Olyan, mint a „belső óránk”.A testben befolyásolja többek között az energiaszintet, a koncentrációt, az alvást, de a emésztést és a testhőmérsékletet is. 2. Tegye le a telefont A reggeli természetes fény helyett a kék fény ugyan felébreszt, de befolyásolja a melatonin termelődését. A melatonin kulcsfontosságú a korábban említett cirkadián ritmus – azaz a biológiai óra – helyes működéséhez.A közösségi média, az értesítések és a hírek mind gyors dopamin-ingadozásokat váltanak ki, hiszen az agy számára azonnali jutalmat jelentenek. Így a fokozatos reggeli ébredés helyett az agy hirtelen nagy stimulust kap, ami megzavarja az ébredési folyamatot. 3. Mérsékelt alkohol és koffein fogyasztás Valószínűleg Ön is pontosan tudja, mikor érdemes meginni az utolsó kávét a nap folyamán. Általánosságban elmondható, hogy a szervezet 4–8 óra alatt bontja le a koffeint, így a késői órákban már zavarhatja az elalvást.Ilyen esetekben érdemes kipróbálni a GABA nevű aminosavat, amely afféle „kézifékként” működik az agy számára: csökkenti az idegrendszer ingerlékenységét, megnyugtatja azt. L-theaninnal kombinálva részben képes ellensúlyozni a koffein hatását, így elősegítheti a nyugodtabb estét és az elalvást. Az alkoholtól gyorsabban elalszik, de az alvás minősége csökken. A GABA szerepe az alkohol esetében is jelentős. Egy sör, pohár bor vagy koktél után valószínűleg gyorsabban elalszik, de az alvás minősége gyengébb lesz. Ennek oka, hogy az alkohol ugyanazokra az agyi receptorokra hat, mint a GABA nevű neurotranszmitter.Az alkohol utánozza és felerősíti a GABA hatását: lelassítja az idegsejtek aktivitását, ami ellazulást és álmosságot idéz elő. Amikor azonban az alkohol kiürül a szervezetből, a GABA-rendszer egyensúlya felborul, ami éjszakai ébredésekhez és felszínes, kevésbé pihentető alváshoz vezethet. 4. Fizikai aktivitás A mozgás serkenti a szervezetet az endorfinok termelésére, amelyek javítják a hangulatot. A rendszeres fizikai aktivitás emellett csökkenti a stresszhormon, a kortizol szintjét, és fokozza a szerotonintermelést – amelyből később a melatonin, az alvási ciklust szabályozó hormon képződik.Fontos azonban, hogy mikor mozog. Ha közvetlenül lefekvés előtt edz, a testhőmérséklet és az adrenalin szintje megemelkedik, ami megnehezítheti az elalvást. Éppen ezért intenzív mozgásformákat érdemes legalább 2–3 órával lefekvés előttre időzíteni. A futás, a séta, az úszás vagy a kerékpározás bizonyítottan a legkedvezőbb hatással vannak az alvás minőségére, mivel javítják a szív- és érrendszeri működést, valamint csökkentik a stressz szintjét. 5. Rendszeres alvásprogram Elég, ha minden nap ugyanabban az időben fekszünk le és kelünk fel. Egyszerűen hangzik, igaz? Mégis kevesen tudják ezt valóban betartani.A rendszeres lefekvési idő kulcsfontosságú az alvási ritmus fenntartásához. Az agy és a test egyaránt igénylik a rendszerességet. Egy jól pihenő, stabil ritmusban működő agy jobb teljesítményre képes.Ezzel szemben a rendszertelen alvás könnyen felboríthatja a hormonháztartást, sőt, akár az anyagcserét is. Honnan tudhatja, hogy sikerült kialakítania egy rendszeres napirendet? Onnan, hogy minden nap nagyjából ugyanabban az időben ébred fel — ébresztőóra nélkül. Ez annak a jele, hogy jó úton jár a kiegyensúlyozott cirkadián ritmus felé. 6. Napközbeni alváskorlátozás Van ideje és lehetősége egy délutáni szunyókálásra? Akkor egy kicsit irigykedünk. De ne feledje: a túlzás itt sem célravezető. A napközbeni alvás könnyen összezavarhatja a szervezet ritmusát, ezért fontos néhány szabályt betartani, hogy valóban hasznára váljon. Az úgynevezett „power nap”, azaz rövid szundítás kifejezetten hasznos lehet, ha műszakban dolgozik, időeltolódással küzd (jet lag), vagy egyszerűen csak újra szeretné indítani az agyát. A legfontosabb a megfelelő időzítés: power napot ne iktasson be este 5 óra előtt, vagyis legalább 5 órával az éjszakai alvás előtt. Az ideális időtartam 10–30 perc. Ennél hosszabb alvás már mélyebb alvási fázisokat érinthet, ami pont az ellenkező hatást válthatja ki – azaz fáradtabbnak érzi majd magát, nem frissebbnek. A maximális hatás érdekében érdemes kipróbálni, hogy közvetlenül a szundikálás előtti pillanatban megiszik egy eszpresszót. A koffein hatásának kezdete nagyjából megegyezik a javasolt power nap hosszával, így nemcsak kipihenten, hanem felfrissülve is ébred majd. 7. Az elektronikus eszközök használatának korlátozása A kék fény önmagában nem rossz, ám sötétedés után érdemes kerülnünk. Ez napjainkban azonban szinte lehetetlen, hiszen képernyőkről, monitorokról vagy akár a hűtőszekrényből is ránk világít. A probléma abban rejlik, hogy a kék fény befolyásolja a melatonin – az alváshormon – termelődését. Aktivátorként hat a szervezetre, azt jelzi, hogy még nappal van, és éberséget támogat. Éppen ezért olyan apróságok, mint a hálószoba világításának megváltoztatása vagy piros szemüveg használata, jelentősen segíthetnek az elalvásban. A vörös szemüvegek a kék és a zöld spektrumú fény 100%-át képesek kiküszöbölni. 8. Könnyed vacsora Az emésztés egy anyagcsere-igényes folyamat, amely energiát kíván. Emeli a testhőmérsékletet, ami megzavarhatja a természetes testhűtési folyamatot az alvás előtt. A testhőmérséklet alvás előtti csökkenése természetes jelzés az agy számára, hogy ideje pihenni. Ezért jó, ha lefekvés előtt 2-3 órával étkezünk. A könnyű, fehérjében és rostban gazdag vacsorák jót tesznek, hogy elkerüljük az emésztőrendszer túlterhelését. Ami nem megfelelő, azok a zsíros, sült vagy nehéz ételek. Édességként még a süteményt sem tudjuk ajánlani. Az édességek gyorsan megemelik a vércukorszintet. Az agy és a szervezet számára ez egyrészt aktiválódást jelez, másrészt energiával lát el. Egyik sem megfelelő lefekvés előtt. 9. Stresszcsökkentés és relaxálás Olvastak önnek a szülei lefekvéskor? Ez egy remek módja annak, hogy megnyugodjon az ember lefekvés előtt. Este az agynak szüksége van jelzésekre, hogy ideje alvó üzemmódba kapcsolni. Ha ezeket nem kapja meg, az megzavarhatja az alvást és az elalvást. Az agy is asszociációval működik. Ha rendszeres rituálét teremt, az jelzi számára, hogy máris pihenhet. Kipróbálhatja a hálanaplót vagy a klasszikus naplóírást is. Csak írjon le minden este néhány gondolatot, ami boldoggá tette. És máris pozitívan zárhatja a napot. Olyan tevékenységek során, mint az olvasás vagy a meditáció, a test több alváshormon, melatonin termelésére serkentődik. Ez különösen este jön jól. Kipróbálhatja a relaxációs zene hallgatását, egy meleg fürdőt vagy nagyon lassú jógagyakorlatokat is. Kiválóan megnyugtató hatású lehet továbbá a mosogatás vagy a ruhák összehajtogatása is. Egyszóval bármilyen tevékenység, amely nem jár kék fény vagy képernyő használatával. Próbálja ki a Flow támogatását a nyugodt és minőségi alvásért.👇 Megnézem Megnézem Megnézem Megnézem
Tovább a tartalomhoz
Hogyan erősíthetjük az immunrendszert ősszel és télen a biohacking alapelvei szerint
A nátha és megfázás szezonja már javában tart. Ebben a cikkben olyan tippeket talál, amelyek segítenek megerősíteni az immunrendszerét ebben a megterhelő időszakban.
Tovább a tartalomhoz
D3-vitamin: minden, amit tudni érdemes.
A magnéziummal együtt alkotják a leggyakrabban hiányzó elem-párost a világ népességében kontinenseken átívelően. Találja ki, melyik ez? A D-vitamin. Bár vitaminként tartjuk számon, a szakértők egyre gyakrabban hormonként emlegetik. Ennek oka, hogy a szervezetben számos hormonális funkcióért felel. Leggyakrabban D3-vitamin formájában fordul elő az állatokban, beleértve az embert is, míg növényekben a D2-vitamin a jellemző. Hol és hogyan keletkezik a D-vitamin? Ez az egyetlen vitamin, amelyet a szervezet maga képes előállítani. Aktiválásához szükséges a molekula szerkezetének megváltoztatása, ami két lépésben történik: először a májban, majd a vesékben. A D-vitamin előállítása a koleszterin szintézisével kezdődik, amit a bőr indít el, amikor UVB sugárzás éri. Ehhez a folyamathoz egy speciális hullámhosszúságú napfény szükséges, konkrétan 300 nm. Ez a sugárzás hazánkban csak áprilistól októberig érhető el, naponta 10 és 15 óra között. A D-vitamin forrásai A legtöbb D-vitaminhoz a szervezet a napsütésből jut hozzá, egyes források szerint akár a szükséges mennyiség 90%-át is ebből fedezi. Lehet, hogy nem tudtad, de a szervezet képes a D-vitamint raktározni, nevezetesen a zsírszövetekben és az izmokban – így felkészülve a kevésbé napfényes időszakokra. A napsütés mellett a D-vitaminban gazdag élelmiszerek fedezik a fennmaradó körülbelül 10%-ot. Harmadik fontos forrásként pedig ott vannak a minőségi étrend-kiegészítők, amelyek segítenek a megfelelő D-vitamin szint fenntartásában. Mely élelmiszerek tartalmazzák a legtöbb D-vitamint? A rossz hír az, hogy az étrendből soha nem juttatunk be elegendő mennyiségű D-vitamint a szervezetbe. Még a legmagasabb D3-vitamin-tartalmú élelmiszerek sem fedezik a napi szükségletet. Ennek ellenére érdemes tudni, mely ételeket érdemes beilleszteni az étrendbe. A legtöbb D3-vitamint a zsíros halak tartalmazzák, mint például a tonhal, lazac vagy a szardínia. Ezen kívül megtalálható a tojássárgájában, gombákban és a tejben is. A D3-vitamin szedése étkezéssel ajánlott, amely tartalmaz zsírt, a jobb felszívódás érdekében. Legyen szó reggeliről vagy ebédről, ezt érdemes szem előtt tartani. Ajánlott napi D-vitamin bevitel A D-vitamin napi adagja számos vitatéma tárgya, és a szakértők gyakran nem értenek egyet. A D-vitamin szükséglete nagyon egyéni, és sok tényezőtől függ. Korábban megállapított 600 NE (nemzetközi egység) valószínűleg nem elegendő a megfelelő fedezethez. Akár egyetértünk ezzel, akár nem, magasabb dózisok esetén érdemes K2-vitamint is szedni, amely segít megelőzni az erek meszesedését, ami a nagy dózisú D-vitamin szedése mellett előfordulhat. Fontos továbbá, hogy a D-vitaminból is lehet túladagolni! Mit befolyásol a D-vitamin a szervezetben? A három leginkább kutatott terület Egészséges csontozat A D-vitamin támogatja a kalcium felszívódását és szabályozza a foszfor mennyiségét a szervezetben. Segíti a csontokat a megfelelő mineralizációban és fejlődésben. Mondhatjuk, hogy a kalcium a D-vitamin nélkül nem tudná ellátni funkcióját. Az alacsony kalciumszint csonttörékenységhez, sőt akár csontritkuláshoz – a csontok krónikus elvékonyodásához – is vezethet. Áthatolhatatlan immunrendszer A D-vitamin alapvető fontosságú az immunrendszer számára. Hatással van mind az öröklött, mind a szerzett immunitás működésére. Kulcsszerepet játszik a gyulladásos folyamatok szabályozásában, valamint aktiválja a T-limfocitákat, az immunrendszer első vonalbeli sejtjeit. Hogyan teszi mindezt? Segíti a sejtek felismerését és a káros kórokozók elpusztítását. Az újabb kutatások szerint pedig az autoimmun betegségek megelőzésében is szerepet játszhat azáltal, hogy szabályozza az immunrendszer túlzott aktivitását. Őszi depresszió Az alacsony D-vitamin szint összefüggésbe hozható az úgynevezett szezonális, őszi depresszió megjelenésével is. Ez az állapot több hónapon át tart, és az őszre jellemző, mivel ekkor csökken a napsütéses órák száma, és vele együtt a D-vitamin szintje is. Úgy tűnik, hogy az alacsony D-vitamin szint befolyásolja a szerotonin, azaz a boldogsághormon szintjét. Amennyiben a szervezet kevés szerotonint termel, megjelenhetnek szomorúság, ingerlékenység, akár depressziós tünetek is. Hogy ezt a D-vitaminról szóló történetet mégis pozitív hangvétellel zárjuk, nézzünk meg pár érdekességet, amelyek már nem fértek bele a cikkbe: A D-vitamin túladagolása lehetséges, különösen hosszú távú, nagy dózisú szedés esetén. Ez magas kalciumszinthez vezet a vérben és érfal meszesedéshez. Enyhébb formában a túladagolás fejfájást, étvágytalanságot és rosszullétet okozhat. A szervezet D-vitamin szintetizálási képessége az életkor előrehaladtával csökken. Ezért az idősebb emberek fogékonyabbak lehetnek a csonttörésekre az oszteoporózis miatt. A D-vitamin a szervezet leggyakrabban hiányzó eleme. Becslések szerint akár egymilliárd ember is szenved világszerte a hiányától. Különösen érintettek ebben a nők, valamint azok az országok, ahol kevés a napsütéses napok száma. A sötétebb bőr kevesebb D-vitamint termel, mivel több melanint tartalmaz, ami természetes védelmet nyújt az UV-sugárzás ellen, és ezzel csökkenti a D-vitamin szintézis képességét. A D-vitamin több mint 200 gén működését befolyásolja a szervezetben. Fontos szerepet játszik számos biológiai folyamatban, többek között az említett immunrendszer működésében, a sejtnövekedésben és az idegrendszer működésében. Próbálja ki a Flow D3 + K2 vitamin kombinációját, mely biohasznosulás szempontjából optimalizált formában, MCT olajban van, a megfelelő felszívódásért.👇 Megnézem
Tovább a tartalomhoz
Gombászok kézikönyve: hogyan hatnak az adaptogén gombák a testre és az elmére?
Mondják, hogy gombász nemzet vagyunk. Kosárral és reménnyel indulunk az erdőbe, hogy estére finom rántottánk legyen. Szárítunk, sütünk, befőzünk. De a gombák felhasználása ennél sokkal tágabb. A legfrissebb akadémiai kutatások szerint a világon több mint 6 millió gombafaj létezik: ehető, mérgező, gyógyító, hallucinogén és adaptogén gombák. Ezek egyre gyakrabban megtalálhatók különféle étrend-kiegészítőkben, és a természetes egészség világában igazán népszerűvé váltak. Mik azok az adaptogén gombák? Az adaptogén gombák olyan anyagokat tartalmaznak, amelyek segíthetnek csökkenteni a stressz hatásait a szervezetben. Nem hallucinogén vagy „varázs” gombákról van szó. Az adaptogének nem befolyásolják az elmét vagy az érzékelést. Általánosságban az adaptogén olyan anyag, amely növeli a szervezet ellenálló képességét a fizikai, biológiai és kémiai stresszel szemben, és támogatja a normális működést akkor is, amikor már stressz alatt állunk. Hogy működnek az adaptogének? Az organizmus stresszre adott reakciója összetett folyamat, amely több testi rendszert is magában foglal, beleértve a hipotalamusz-hipofízis-mellékvese tengelyt. Ennek a képzeletbeli tengelynek a fő funkciója a glükokortikoidok – szteroid alapú hormonok, köztük a kortizol, a stresszhormon – felszabadítása. A glükokortikoidok aktiválják a stresszreakciót. Itt lépnek közbe az adaptogének: hatásukra a hipotalamusz-hipofízis-mellékvese tengely nagyobb ellenálló képességet nyer a stresszel szemben, támogatják a stabilitást, és biokémiai szinten gyorsítják a stresszből való felépülést. A hipotalamusz az agy egy része, amely kulcsfontosságú funkciókat irányít, mint a testhőmérséklet, az éhség, a szomjúság és az alvás. Emellett hidat képez az idegrendszer és a hormonrendszer között, így befolyásolja számos szerv működését. A hipofízis – vagy agyalapi mirigy – az agy alsó részén elhelyezkedő apró mirigy, amely hormonokat termel, és ezek a hormonok befolyásolják a növekedést, a szaporodást, az anyagcserét, valamint számos egyéb fontos testi funkciót. Kiemelkedő szerepet játszik az életfontosságú folyamatok szabályozásában. A mellékvesék – hormonokat termelő belső elválasztású mirigyek, melyeket a vesék felső részén találunk. A glükokortikoidok – szteroid alapú hormonok. Kortizol – a stresszhormon, amely elindítja a stresszreakciókat. Megveszem Megveszem Számos gomba rendelkezik gyulladáscsökkentő hatással, illetve erősítheti az immunrendszert is. Az „adaptogén” kifejezés azonban arra utal, hogy ezek az anyagok képesek befolyásolni a szervezet stresszreakcióját. Cordyceps Ez a gyógygomba évtizedek óta ismert Kínában és Tibetben. Pozitív hatással van a krónikus stresszre, támogatja az immunrendszer optimális működését és növeli a fáradtsággal szembeni ellenálló képességet. Tartalmaz béta-glükánokat és ásványi anyagokat, mint a nátrium, kálium, kalcium, magnézium, vas és cink. Természetben egy rovarfaj parazitájaként él, de nyugodjon meg, étrend-kiegészítőkben nem találkozhat ezzel a vad formával. Manapság a cordyceps gombát gombafarmokon termesztik, így egyetlen rovar sem szenved. Több mint száz faja létezik, közülük a legjobban kutatott és használt a Cordyceps sinensis (más néven kínai hernyógomba) és a Cordyceps militaris (vörös hernyógomba). Süngomba - Lion's Mane Az egyik magyar elnevezés „oroszlánsörény” (Lion’s Mane) a gomba szálaira utal, amelyek valóban hasonlítanak egy oroszlán sörényére. A gombát széles körben használják a gasztronómiában Japánban, Koreában és Kínában egyaránt. Az idegrendszer támogatása mellett pozitív hatással van az emésztésre és az általános vitalitásra is. Nagy mennyiségű bioaktív anyagnak köszönhetően kiváló antioxidánsnak számít. Miért olyan előnyös? Támogatja az idegsejtek és az agy egészséges fejlődését. Az süngomba emellett támogatja az agy védelmi funkcióit azáltal, hogy csökkenti az oxidatív stresszt és a szervezet rendellenes immunválaszait. Továbbá pozitív hatással lehet a bélrendszer egészségére és a bélflóra egyensúlyára, ami az úgynevezett bél-agy tengelyen keresztül hozzájárulhat az általános jó közérzethez. Érdekességként megemlíthető, hogy egy gramm gombából akár 125 mg kivonat is előállítható. Reishi Valószínűleg már hallott róla, hiszen a keleti gombák egyik úttörőjeként tartják számon. „Halhatatlanság gombájának” is nevezik. A modern reishi gombával kapcsolatos kutatások kiemelik immunrendszer támogatásban és a test megújulási folyamataiban betöltött szerepét. Számos preklinikai tanulmány igazolta, hogy elősegíti az immunsejtek működését, mind a veleszületett, mind a szerzett immunitás területén. A kutatások azt is kimutatták, hogy támogatja az egészséges mitokondrium-funkciót az agyban. A megfelelő étrend-kiegészítő kiválasztásánál fontos a koncentráció, valamint az is, hogy az extraktum kizárólag a termőtestből készült-e, vagy tartalmazza a micéliumot (gombafonalakat) is. Ahogy valószínűleg sejtette, a legjobb a tiszta, kizárólag termőtestből előállított kivonat, mert ebben található a legtöbb aktív hatóanyag. Természetesen az adaptogének száma jóval nagyobb. Mi azonban különösen érdekesnek találtuk őket, ezért néhány termékünkben is megtalálhatók. Például a Cordyceps-et külön is kínáljuk por formájában, a tiszta hatóanyagok szekcióban. Így könnyedén elkészítheted az adaptogén kávédat vagy smoothie-dat. Egészségére, és a jó hangulatra!
Tovább a tartalomhoz
A magnézium alacsony szintje hatással van az öregedésre?
Megveszem A magnézium az emberi test egyik legfontosabb ásványi anyaga. Számos enzim aktiválásáért felelős, amelyek részt vesznek a sejtek főbb biokémiai és anyagcsere-folyamataiban. Elengedhetetlen a DNS és fehérjék szintéziséhez, a sejtek energia-anyagcseréjéhez, osztódásához és növekedéséhez, az idegi impulzusok továbbításához, a váz- és szívizom összehúzódásához, a csontok növekedéséhez és mineralizációjához, valamint az immunrendszer megfelelő működéséhez. Hiánya befolyásolja az öregedést, miközben az öregedési folyamat is csökkenti a magnézium szintjét a szervezetben. Miért alacsony a magnézium szintünk? Az ajánlott napi magnéziumbevitel 375 mg. A legtöbben azonban sajnos ezt az értéket pusztán táplálkozással nem érjük el. Az egyik fő oka annak, hogy kevés magnéziumot tartalmaznak az ételeink, az, hogy a mezőgazdasági talaj egyre szegényebb alapvető ásványi anyagokban, és a magnézium elveszik a gabonafélék, az élelmiszerek feldolgozása, sőt már a főzés során is. Így még kiegyensúlyozott étrend mellett sem biztos, hogy elegendő magnéziumhoz jutunk. A szervezet teljes magnéziumtartalmának körülbelül 50–60%-a a csontokban raktározódik. A magnézium és az öregedés kapcsolata A magnéziumszint a szervezetben sajnos az életkor előrehaladtával tovább csökken. A táplálékkal bevitt alacsony magnéziummennyiség mellett a bélrendszeri felszívódás hatékonyságának csökkenése is hozzájárul a szervezeti szint csökkenéséhez. Az idő múlásával a veseműködés romlik, ami fokozott magnéziumürítéssel jár a vizeleten keresztül. Az alacsony magnéziumszint felismerése gyakran nehézséget okoz, mivel tünetei könnyen összetéveszthetők az öregedés természetes jeleivel. De pontosan mit okozhat az alacsony magnéziumszint a szervezetben az öregedés szempontjából? A bélmikrobiom változása A bélmikrobiom összetétele az öregedés során fokozatosan megváltozik, ami a bélflóra sokféleségének általános csökkenéséhez vezet. A bélmikrobiota egyensúlyának felborulása és a bélmikrobiom zavara ezután tovább befolyásolja a szervezet fiziológiai folyamatait. Ez konkrétan például a laktáz enzim csökkenésében is megnyilvánulhat, ami laktózintoleranciát okozhat. A bélmikrobiom elemzései összefüggést mutattak ki az étrend magnéziumszintje és a bélmikrobiota összetétele között. Tudományosan igazolták, hogy a magnézium pótlása növeli a bél egészségéhez köthető baktériumok mennyiségét. Az autofágia korlátozása, azaz sejtjavítás Az autofágia egy sejtszintű folyamat, amelynek során a sejtek megjavítják és újrahasznosítják a sérült sejtalkotókat. Ennek a folyamatnak a hatékonysága az életkor előrehaladtával csökken, ami a károsodott sejtszerkezetek és maradványok felhalmozódásához vezet. Ezt a jelenséget akár úgy is elképzelhetjük, mint „sejtszemetet” a sejten belül. Így talán nem is meglepő, hogy ez az állapot korántsem ideális.Tanulmányok kimutatták, hogy a magnézium ebben hatékony segítség lehet. Az alacsony magnéziumbevitel csökkent autofágiával hozható összefüggésbe, míg a magnézium pótlása elősegítheti az autofágia működését. Az autofágia megszünteti a sejtek kóros jelenségeit. Kipróbálta már a Mg? Ez egy egyedi kombináció hat organikus magnéziumformából, melyet D-vitaminnal társítottunk az optimálisabb felszívódás érdekében. Megnézem Telomer rövidülés Talán már hallott róluk: a telomerek a DNS kromoszómák végein található szakaszok, amelyek minden egyes sejtosztódással rövidülnek. Épp ezért az öregedéssel együtt a telomerek is egyre rövidebbé válnak. Amikor elérik a kritikus hosszt, a sejtosztódás leáll. A telomerek fő feladata, hogy védelmet nyújtsanak a kromoszómáknak a károsodással szemben. És itt jön képbe a magnézium, amely kulcsszerepet játszik a telomerek szerkezetének, épségének és működésének szabályozásában, valamint abban az enzimben is, amely gátolja a telomerek rövidülését. Kutatások kimutatták, hogy a magasabb magnéziumbevitel hozzájárulhat a hosszabb telomerekhez. A magnéziumnak köszönhetően tehát a telomerek tovább képesek osztódni, így a sejtek is hosszabb ideig maradnak életképesek. Az idősebb korban alacsony magnéziumszint befolyásolja a sejtek közötti kommunikációt, az immunrendszert, az őssejteket, valamint a különböző szövetek sejtosztódását és a sejtek anyagcseréjét is. Azonban a magnéziumhiány felismerése nem mindig egyszerű. A magnéziumszintet általában a vér szérumában mérik, ami azonban a szervezet magnéziumtartalmának csak kis részét tükrözi. A szervezet teljes magnéziumtartalmának mintegy 50–60%-a a csontokban raktározódik, míg a maradék a sejtekben található. A vérszérumban mindössze az összes magnézium kevesebb, mint 1%-a van jelen. Emiatt a szérumban mért értékek gyakran nem tükrözik pontosan a sejtek magnéziumszintjét. Lehet, hogy a sejtekben alacsony a magnéziumszint, miközben a vérszérum értékei a normál tartományban vannak. A magnéziumszint pontosabb meghatározására alternatív lehetőség a vérvizsgálat kiegészítése, illetve a magnézium közvetlen mérése a sejtekben.
Tovább a tartalomhoz
A stressz és annak előnyei
Az iskolában az ókor bronz- és vaskoráról tanultunk – na de ki tudja, talán egyszer a mi korunkat majd „műanyag- és stresszkornak” nevezik. A stressz egyszerűen a modern társadalom velejárója. A magas elvárások, a rohanó világ, a folyamatos trendváltások és a nagyvárosi zaj mind-mind hozzájárulnak hozzá. De! Bár a stressz számos negatív hatással bír, bizonyos mértékig kifejezetten hasznos is lehet a szervezet számára. Csakhogy mikor válik a stressz inkább ellenséggé, mint segítővé? Ebben a cikkben ezt a „jó stresszt” vizsgáljuk meg, és adunk gyakorlati tippeket is, hogy mit érdemes kipróbálni akut stressz esetén. Mi a stressz, és hogy alakul ki Ez a test fiziológiai és pszichológiai válaszainak összessége a külső vagy belső ingerekre, amelyeket megterhelőnek, fenyegetőnek vagy kimerítőnek érzékelünk. Akkor jön létre, amikor a test egy helyzetet fenyegetésként vagy kihívásként érzékel, és aktiválja az úgynevezett „harc vagy menekülés” reakciót. Ha a test hosszú ideig ilyen állapotban van, krónikus stresszről beszélünk, ami már nem előnyös a szervezet számára. Ennek ellentéte az akut stressz, amelyből már ki tudunk nyerni bizonyos előnyöket. Mit is tud tehát a „jó stressz”? Javítja a kognitív funkciókat Talán ismerős az a furcsa érzés a gyomorban, amikor egy komoly hullámvasúton ül. Ez a teste számára is egyfajta stressz, még akkor is, ha élvezi a szédítő élményt. Ez az érzés a mérsékelt stresszre adott válaszként jelentkezik, és potenciálisan fokozhatja az agya teljesítményét. A mérsékelt stressz ugyanis erősíti az agyi neuronok közötti kapcsolatokat, javítja a memóriát és a figyelmet, és segít produktívabbnak lenni. A Berkeley Egyetem kutatói szerint rövid stresszes események laboratóriumi patkányok agyában aktiválták az őssejteket. Ezek az őssejtek új idegsejtekké szaporodtak, ami két hét elteltével az állatok szellemi teljesítményének növekedéséhez vezetett. Az agy jobb teljesítménye valószínűleg megmagyarázza, miért dolgoznak egyesek hatékonyabban stressz alatt. Ez gyakran akkor jelentkezik, amikor utolsó pillanatos feladatokat kell megoldani vagy szoros határidőket kell betartani. Ha Ön is ilyen típus, ezt könnyen ellenőrizheti saját megfigyeléseivel. Próbálja meg értékelni a teljesítményét azon a napon, amikor a munkában magasabb stresszhelyzetet él át. Lehet, hogy észreveszi, hogy ezekben az időszakokban koncentráltabb és produktívabb, mint a stresszmentes napokon. Segít elkerülni a fertőzéséket A „harcolj vagy menekülj” reakció, amely a stressz hatására jön létre, az a célja, hogy megvédjen bennünket sérülésektől vagy más veszélyektől. Érdekes, hogy az alacsony dózisú stresszhormonok még a fertőzések ellen is védelmet nyújtanak. A mérsékelt stressz serkenti az interleukin nevű kémiai anyag termelését, amely gyors támogatást ad az immunrendszernek, így segít megvédeni a szervezetet a betegségektől. Ezzel szemben a krónikus stressz csökkenti az immunitást és növeli a gyulladást. Na, ez már izgalmas! Az interleukinek egy fehérjecsoport, amelyek kulcsszerepet játszanak az immunrendszer szabályozásában. Olyan jelzőmolekulák, amelyek lehetővé teszik a kommunikációt a különböző fehérvérsejtek (immunsejtek) és más sejtek között a testben. Minden egyes interleukin specifikus feladattal bír: például támogatja az immunsejtek növekedését és aktivációját, koordinálja az immunválaszt fertőzésekre és gyulladásokra, vagy segíti az ellenanyagok képződését. Egyszerűen fogalmazva, ezek a molekulák az immunrendszer kulcsfontosságú karmesterei — ha nem lennének, a rendszerünk káoszba fulladna. Fokozza a mentális ellenállóképességét Amikor egy problémával vagy helyzettel kell szembenéznünk, az komoly stresszt jelenthet. Ugyanez a mechanizmus működik a betegségeknél vagy az oltásoknál is. Az első találkozáskor a test még bizonytalan lehet, összezavarodik. De a második influenzánál már pontosan tudja, mit és hogyan kell tennie. Ez bármilyen más eseményre is igaz. Ha a szervezet olyan helyzeteknek van kitéve, amelyek nem megszokottak, az agy megtanul nagyobb ellenálló képességet kialakítani a jövőre nézve. És ebben az esetben a stressz valójában erősítette Önt. De hogyan kezelhetjük ezeket a helyzeteket a leghatékonyabban? Van néhány gyakorlati tippünk, amit nyugodtan kipróbálhatsz akár már most: A meghosszabbított kilégzés az egyik legegyszerűbb és leggyorsabb segítség stresszes helyzetekben. A gyors megkönnyebbüléshez elég annyi, hogy a kilégzés hosszabb legyen, mint a belégzés. Például: belégzés 4 ütemre, légzésvisszatartás 7 ütemre, kilégzés 8 ütemre. A légzés kiváló elsősegélyes eszköz, hiszen mindig veled van. A második hasznos légzőgyakorlat az úgynevezett „dobozlégzés”. Ennél a technikánál a belégzés, kilégzés, valamint a köztük lévő légzésvisszatartás is egyaránt 4 másodpercig tart. Így néz ki a gyakorlat: belégzés 4 ütemre, légzésvisszatartás 4 ütemre, kilégzés 4 ütemre, majd ismét légzésvisszatartás 4 ütemre. Az akut stressz oldásában a tudatos jelenlét (mindfulness) technikája is hatékony segítség lehet. Ennek lényege, hogy figyelmünket eltereljük önmagunkról, és egy külső dologra összpontosítunk. Kipróbálhatja az 5-4-3-2-1 módszert, amelyhez elég csak körülnézni, és tudatosan megfigyelni: 5 dolog, amit lát 4 dolog, amit meg tud érinteni 3 dolog, amit hall 2 dolog, amit érez 1 dolog, amit meg tud kóstolni Ha ez elsőre túl bonyolultnak tűnik, akkor próbáljon meg csak egy érzékszervre koncentrálni – például a látására –, és keressen minél több azonos színű tárgyat a környezetében. Ez egy egyszerűbb, de nagyon hatékony módja annak, hogy az elméjét elterelje a stresszről. A következő tipp már némi gyakorlást igényel, de ha elsajátítjuk, bárhol alkalmazható. Ez az úgynevezett Jacobson-féle progresszív izomrelaxáció. A technika lényege az izmok megfeszítése és ellazítása, légzéssel kísérve. Általában öt ütemen át tartó belégzéssel kezdődik, miközben a kiválasztott izomcsoportot fokozatosan megfeszítjük — enyhe szorítástól a saját maximumunkig. Ezt követi a lassú ellazítás és a kilégzés. Ígértünk gyakorlati példákat is, ezért küldünk egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=6U3C_uhKfUc A fent említett technikákon túl kipróbálhatja a meditációt, a relaxációs zenét fülhallgatóval, valamint a gyógynövényeket és gyógyteákat is. Nyugtató hatásukról ismert például az orbáncfű, a citromfű, a komló vagy a macskagyökér – mind megtalálhatók a Stress Free termékünkben.Szóval: kevesebb stressz, több nyugalom! Megnézem
Tovább a tartalomhoz
Hogyan hat az alkohol a szervezet élettani folyamataira?
Eszébe jutott már, mi történik a testével, amikor megiszik egy sört vagy egy felest? Milyen folyamatokat indít be az alkohol a szervezetben? Nézzük meg, hogyan hat az alkohol a testére, és mire számíthat, amikor hazafelé sétál a nyári teraszról. Az alkohol fogyasztása után másnap fáradtabban ébredhet Bár az alkohol segíthet gyorsabban elaludni, az alvás minősége jelentősen romlik tőle. Ennek oka, hogy az alkohol ugyanazokra az agyi receptorokra kötődik, mint a GABA nevű neurotranszmitter, amely felelős a relaxációért és a nyugalom érzéséért. Így bár gyorsabban elalszik az ember, az alvás mélysége és minősége romlik. Különösen csökken a REM fázis aránya, amely az alvási ciklus 20–25%-át teszi ki, és amikor az agy a legaktívabb: emlékeket dolgoz fel, érzelmeket rendezi. Ez magyarázza, miért ébredhetünk másnap fáradtabban, mint amikor nem ittunk alkoholt. Plusz kilók és kalóriák Bizonyára tudja, hogy az alkohol üres kalóriákat tartalmaz, melyek mennyisége italról italra változik. Emellett az alkohol átmenetileg fokozza az édességek és zsíros ételek iránti vágyat is. Befolyásolja az étvágyat szabályozó hormonokat is, mint a ghrelin és a leptin. A leptin a telítettség érzetét szabályozza, míg a ghrelin az agynak jelzi, hogy éhes a test. Ezért fordulhat elő, hogy alkoholfogyasztás közben indokolatlanul megnő az étvágyunk. Amennyiben ezek a hormonok egyensúlya felborul, az testsúlyingadozásokhoz vezethet.A legkevesebb kalóriát tartalmazó alkoholos italok közé a bor tartozik, így ő a győztes ebben a kategóriában. Ezzel szemben a legtöbb cukrot a különféle gyümölcsleves koktélokban találjuk, ezekkel érdemes óvatosan bánni. Emésztési rendellenességek és a bél mikroflóra zavarai A rövid távú rosszulléten túl az alkohol hatással van a bélflórára is. Ez nemcsak emésztési problémákat okozhat, hanem a bél-agy tengely megerősített kapcsolatán keresztül hosszabb távon akár depresszióhoz és hangulatingadozásokhoz is vezethet. Az etanol lebontása során keletkező anyagok savasítják a szervezetet, ami pH-eltolódást eredményezhet. Ez különösen zavaró lehet a metabolikus folyamatokban. A magnézium, cink és szelén triója azonban hatékonyan támogatja a pH szint emelését, így könnyedén orvosolja ezt a problémát. Tudta, hogy 400-szor több információ jut el a bélből az agyba, mint az agyból a bélbe? A májra nehezedő terhelés Az alkohol a legnagyobb terhet rója a májra, amely az egész szervezet méregtelenítéséért felelős enzimek segítségével dolgozik. A máj egyszerre azonban csak kis mennyiségű alkoholt képes lebontani, így a többlet az egész testben kering. A lebontási folyamat folyamatosan ismétlődik, amíg a szervezet teljesen meg nem szabadul az alkoholtól – ez akár több órát, de akár egy egész napot is igénybe vehet. Ebben az időszakban a szervezet az alkohol lebontását helyezi előtérbe, hogy minél gyorsabban megszabaduljon a toxinoktól. Hogyan támogathatjuk tehát a májat a regenerációban egy buli után? Érdemes pótolni antioxidánsokat, például C- és E-vitamint, B-komplexet a detoxikáció elősegítésére, valamint magnéziumot, omega-3 zsírsavakat, továbbá a korábban említett szelént és cinket. Négy hét alkoholmentes időszak után a máj zsírszövete akár 20%-kal is csökkenhet. Hormonális egyensúlyhiány A leptin és a ghrelin hormonokról már beszéltünk, de nem ezek az egyetlenek, amelyekre az alkohol hatással van. Például a tesztoszteron termelését az alkohol rövid és hosszú távon is befolyásolja. Már alkalomszerű fogyasztás esetén is csökkentheti a tesztoszteronszintet, mivel negatívan hat az agyalapi mirigy (hipofízis) és a hipotalamusz működésére – ezek szabályozzák a hormontermelést. Egyes kutatások szerint a tesztoszteronszint már 30 perccel az alkoholfogyasztás után is drasztikusan visszaeshet. Egy másik hormon, amelyre az alkohol közvetlen hatást gyakorol, a dopamin. Az alkohol fokozza a dopamin termelését, amely boldogságérzetet, örömöt, megnyugvást és a központi idegrendszer lassulását idézi elő. Ez az oka annak, hogy alkoholfogyasztás közben gyakran torzul az ítélőképességünk – egyszerűen „minden szebbnek és könnyebbnek tűnik”.És akkor ott van még a klasszikus másnaposság is – de arról majd talán legközelebb. Ha viszont szeretné a másnaposság tüneteit minimálisra csökkenteni, próbálja ki a Hangover nevű kiegészítőnket! Webáruházunkban megtalálja a cikkben említett többi terméket is – például omega-3-at, magnéziumot, liposzomális C-vitamint vagy a Daily Essentials nevű komplex készítményt, amely az összes alapvető vitamint és ásványi anyagot pótolja – nem csak egy átmulatott éjszaka után. Megnézem Megnézem Megnézem Megnézem Megnézem Megnézem
Tovább a tartalomhoz